Ez a remény története. Sherry Lazaruk és fia, Trevor Strutt mindketten Huntington-kórral diagnosztizáltak. Sherryt 30 éves korában diagnosztizálták, Trevort pedig 5 évvel ezelőtt.

Trevor úgy döntött, hogy nem azért teszteli magát, hogy szenvedjen, hanem azért, hogy korán le tudja küzdeni a betegséget. Édesanyja tünetei 41 éves kora körül kezdődtek, és ez természetesen nyugtalanító pillanat volt a család számára.

Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy visszavágnak. Sherry elkezdett naponta legalább kétszer edzeni és kiegyensúlyozottan táplálkozni, ami jelentősen javított az egészségi állapotán. Trevor még egy új mobiltelefont is felajánlott neki, és megtanította, hogyan kell használni, hogy Sherry aktív maradjon.

Trevornak van egy nagy tanácsa a közösség számára: "A HD-betegeket körülvevő embereknek arra kell ügyelniük, hogy motivációt adjanak, ne pedig bátortalanságot". Ezt reménykedve mondja, mert bár még nincs gyógymód, a feladás sem opció, és erre az édesanyja az élő bizonyíték.

"Edzéssel és kemény munkával bárki képes változtatni a gondolkodásmódján és az életén. Ne hagyd, hogy a depresszió miatt legyőzöttnek érezd magad. Emelkedj fel újra és ne add fel. A Huntington-kórhoz való helyes hozzáállással még mindig közel lehet élni egy teljes, egészséges életet. Én maratoni távokat tekerek biciklivel, és nagyon aktív vagyok az edzőteremben, de ez nem jelenti azt, hogy valakinek pénzre vagy edzőteremre van szüksége ahhoz, hogy egészséges legyen. A testmozgás otthon is végezhető, akár a kanapén is. Szóval, a legfontosabb tanácsom az lenne, hogy bárki, aki Huntington-kórban szenved, ne hagyja, hogy bármi vagy bárki rávegye, hogy feladja. Az akaratod és az életed a te kezedben van, nem számít, milyen nehéznek érzed, soha ne add fel magad."

Trevor a lehető legszebb és leginspirálóbb módon fejezi be a történetét.

Kategória: Történetek

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrző

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hu_HUHungarian